Figyeltük, ahogy a repülők noma eltűnik a fejünk fölül.

Olyan vakító volt, ahogy eltűntek és úgy sajnálom, hogy elengedtük egymás kezét.

Van egy elérhetetlen hely, mely még mindig oly messze van,

oly messze, hogy csak bámuljuk, egy eltitkolt vágyakozással.

A gyerekek a nyári sínek mentén sétálnak,

szárnyaló reményeket szorítva két kezükben.

Kergettük és kergettük a repülők eltűnő nyomát,

Semmi sem változott azóta, mióta azon a napon, erre a hegyre feljutottunk.

Maradjunk együtt örökre...

...és akkor biztosan megőrizzük a tenger erejét.